Élj úgy, mint a Télapó

Az Északi-sark csendje hív,
Hol hófödte tundra mesét ír,
A Télapó ott él magányban,
Évente csak egyszer jár a világban.

A Télapó nem fél a magánytól,
Nem némul el a hallgatástól,
A csendben él, s ott hallja meg,
Mit mond a szél, mit súg a hegy.

Mint Télapó, ki messze él,
Te is vonulj vissza néha, ne félj,
A zajból lépj ki egy-egy napra,
S pihenj meg saját gondolatban.

Tölts időt azzal, aki szeret,
Az e-mail kapcsolat csak kereszt,
De a jelenléted ajándék, ne feledd,
Spontán legyen, más is élje át veled.

Élj hát úgy, mint ő, nyugodtan,
Ne rohanj, élj mindig boldogan,
A szeretet és tett itt az igazi hó,
Mások lelke is legyen veled örökké jó.

Ha teheted, évente te is csak egyszer menj emberek közé.

Méhes József
(Zümi bá’)

Szerintem:

A vers témája a belső béke, elcsendesedés és tudatos élet fontossága. A Télapó alakja szimbolikus - a szeretet és ajándékozás ikonja, mintha egy modern mese lenne felnőtteknek. Van benne egy kis irónia is: „Ha teheted, évente te is csak egyszer menj emberek közé”.